Az oldal látogatottsági adatai alapján az olvasottság egyelőre nem dönget rekordokat. Érdemes lehet mégis, néha órákat tölteni egy-egy post begépelésével és szerkesztésével? A kérdés egy frissen beindult blog esetében még költői. Ám néhány napja egy rég nem látott ismerősömtől kapott üzenet segített megválaszolni a fel sem tett kérdést. Az illető engedélyével, változtatás és név nélkül, íme néhány részlet:
"Megtaláltam a blogodat, és csak egy hatalmas köszönömöt szeretnék mondani érte, meg küldeni egy óriási ölelést
"A csirke elfogyott"...ez az írás többet ért most nekem mint 101 önsegítő-lélekgyógyító, üres frázisokra épülő könyv, vagy nyálas facebook-idézet.
Annyira benne van a lényeg: elfogyott a "csirke", a biztonságot nyújtó, jól ismert, de ízetlen - sőt, néha fűrészpor ízű - csirkének annyi. Hiába kapálóznék érte, hiába kérem ugyanazt századjára is, csak azért mert jól ismerem. Nem is változtatnék, ha kérdeznék, de az élet ugye nem kívánságműsor...Én nagyon sírtam a "csirkém" után...belebetegedésig. Nem akartam kibontani a báránysültes dobozt, nem is érdekelt mi van benne. Inkább éhen akartam halni. Épp futós cikkeket kerestem, mikor bevillant egy Marslakós blog, benne az életmentő csirkés bejegyzéssel. Elolvastam 1x, 2x, 3x...mindennap. És kezdett derengeni. Kezdtem kimászni a szaros gödörből. Ebbe kapaszkodtam, ezt ismételgettem,h kit érdekel a bűzös csirke, mikor bárányt is kaphatok helyette. Ha eldobom a bárányos dobozt, attól csirkét nem kapok...csak éhen maradok. Lassan, de győzött az életösztön. Nem ez volt az első,h tudtodon és akaratodon kívül kihúztál a biliből, szóval nagyon köszi
Remélem minden szuperül, a tervek - vagy a kellemes váratlan meglepetések - szerint alakul Veled ott a messzeségben...a blogot frissítsd gyakran légysziiii! hála és ölelés.
Hát ezek után biztosak lehettek benne, hogy frissíteni fogom, amikor csak tudom. Az ilyen visszajelzésekért igazán érdemes. Amíg egyetlen olvasóm így érez, addig tutira nem fogom abbahagyni. Nagyon köszönöm, innen is ölelés, és örülök, ha segíthettem.
